Senki sem aludt azon az estén. Sőt az előzőn se. Ben Kelleger már legalább három napja nem csukta le a szemét. Az idő számára lelassult, képregényszerű volt számára a kép. Ahogy sétált a szürke folyosón, a plafonba szerelt fények elhalóan pislákoltak csupán. Kimerítő napok voltak ezek. Megállt egy fehér ajtó előtt, az gomb nyomásra kinyílt. Belépve már látta az ismerős arcokat. Mindenki a parancsnoki hídnál ült, végazték a vizsgálatokat. A falakon pedig ott fénylett az ismeretlen paradicsom. Először csak a monitorok jelezték a bolygó helyzetét, később már szabad szemmel is láthatóvá vált a plexin át. A Föld... gondolta. De tudta hogy ez nem az.

Körülbelül három napja lehetett, mikor felfedezték ezt a Földre nagyon is hasonlító planétát. Először csak a mérete és a naptól való távolsága alapján közelítették meg a kérdést, később már egyértelműen látszott hogy a bolygón légkör is kialakult.